Az emberiség felnőtt, sugallják vélt és valós mérföldköveink. Fukuyama 1992-es tézise szerint elértük a történelem végét, vagyis már semmi érdekes nem fog történni, legalábbis a nagyléptékű hatalmi viszonyok terén. A marxista történettudomány szerint az 1917-es oroszországi bolsevik forradalommal beköszöntött a "legújabb kor", mert hát "mi fontos is jöhetne még ez után?". A "Felvilágosodás" szó is arra utal, hogy túl vagyunk a legnagyobb minőségi ugráson, ami a világról való tudásunkat illeti. "Isten halott" – üdvözölte Nietzsche a nihilizmust, amelyben az ember felhagy az elképzelt transzcendens hatalmak által támasztott elvárások követésével, és ezzel kiérdemelten a saját lábára áll.

Más (ókori és modern) történelemszemléletek egy régi aranykorról (vagy édenkertről) beszélnek, amikor még az ember a természethez (vagy istenhez) közel volt, s azóta minden rosszabb, de legalábbis kaotikusabb, bonyolultabb lett.

De mi van, ha a vadászó-gyűjtögető életmódunk kb. kőkori csúcsának viszonylagos gondtalansága utáni bő 10 000 mozgalmas évet leginkább a kamaszkorhoz lehet hasonlítani? Mi van, ha mégis léteznek – ha nem is transzcendens, de – az embernél hatalmasabb erők, ám korlátozott eszméletünk csak ezek változatos félreismerésére, lázongó tagadására és intézményes ignorálására terjedt ki?

Nem mintha a kamaszkor egy fölösleges vagy simán átugorható kor volna. Macerás, az igaz, de talán szükséges fejlődési lépcső. Milyen szép is lenne, ha még egyéni életünkben beköszöntene az emberiség kamaszkorának vége, a valódi felnőttkor kezdete... Kár, hogy ez irányú óhajaink vajmi keveset érnek, de azért szerencsénk még lehet!

A szivárgás

2017-ben napvilágra került három videofelvétel UFO-król – a kifejezés eredeti értelmében: nem lehetett őket azonosítani. A felvételeket ("FLIR", "Gofast", "Gimbal") a haditengerészet rendszerei rögzítették 2004-ben és 2015-ben, infravörös és látható fény tartományban. Az esetnek súlyt adott, hogy az egyikről a média fősodra, a New York Times számolt be, forrásként a Pentagon UFO-kra szakosodott hivatalát, az Advanced Aerospace Threat Identification Program, AATIP-ot megadva. 2020-ban a Pentagon maga is megerősítette a felvételek eredetiségét, és közzétette azokat, mondván, hogy a szenzoraik képességeiről tulajdonképpen nem árulnak el semmi újat.

Két videóra az internet népe hamarosan meggyőző megoldásokat adott. Thunderf00t szerint a "Gofast" egy 2500 méteren repülő vadlúd, amelynek a külső tollai nyilván áthűlnek ezen a magasságon – ettől látszik hidegebb színben, és hát ettől jó egy szigetelés (videó). Mick West – talán pontosabban – 4km-es magasságot számított, és 60km/h-val sodródó meteorológiai léggömbre tippelt (egy ilyen léggömbre direkt radarvisszaverő elemet is tesznek, ami hihetőbbé teszi, hogy a hadiengerészet egyáltalán észrevette az UFO-t; videó). A Gimbal videón a környezeténél melegebbnek látszó, olykor elforduló elliptikus alakzatról szintén Mick West tolmácsolásában megtudhatjuk, hogy valószínűleg sugárhajtóműből kiáramló levegőt látunk, mely csak a kamerarendszer mozgása miatt látszik forogni (videó). A "FLIR" objektumáról egyelőre nem találtam prózai eredményre jutó elemzést, ráadásul az két pilóta meghökkentő elbeszélésével együtt értelmezendő. A rangidős David Fravor itt mesél az esetről.

Pár vizuális maszat még nem jelenti azt, hogy vendégeink jöttek. A weben jóval több és jobb felvétel is akad UFO-król (pl. itt), de kérdéses a valódiságuk. A Pentagon pecsétje és a pilóták vallomása már elgondolkodtatóbb.

A hiteles(nek tűnő) személyek és intézmények frontján robbant idén egy újabb hírbomba. David Grush, a légierő veteránja és volt hírszerző tiszt jelentést adott át a Kongresszusnak (az USA törvényhozása, mely a Szenátusból és a Képviselőházból áll) és a Hirszerzési Főfelügyelőnek (Intelligence Community Inspector General – ICIG), mely szerint titkos programok több ép és sérült nem emberi eredetű járművet őriznek és vizsgálnak, ám a demokratikus felügyeletet nélkülözve (cikk).

Információi a 2019-2021 közötti időszakból származnak, amikor két ügynökség (National Geospatial-Intelligence Agency – NGA és National Reconnaissance Office – NRO) képviseletében a Haditengerészet által vezetett Azonosítatlan Légi Jelenségek Munkacsoport (Unidentified Aerial Phenomena Task Force, UAPTF) megbízásából vizsgálatokat folytatott az UFO-k ügyében. Az UATPF jogutódja az AATIP, annak pedig jelenleg az All-domain Anomaly Resolution Office (AARO), amit magyarul pl. Haderő-közi Anomáliafeloldási Irodaként fordíthatunk, és mindezeket a Védelmi Minisztérium (Department of Defense, DoD, a köznyelvben: Pentagon) felügyeli. Grush maga nem látott idegen űrhajókat, de állítólag kihallgatott olyanokat, akik igen.

Grushra a média rendszeresen mint "whistleblower"-re hivatkozik, amire még nincs bevett magyar kifejezés. A Google szerint a jelentése "visszaélést feltáró személy", a Wikiszótár szerint pedig olyan (korábbi) közszolga, aki jogi vétségekről tájékoztatja a közvéleményt. A kifejezésről leginkább John Snowden juthat az eszünkbe, aki valóban teljesen nyilvánossá tett kínos titkosszolgálati dokumentumokat, amiért hazája (azaz annak vezetése/bürokráciája) azóta sem bocsátott meg neki. Grush ehhez képest csak olyan információkat közölt a médiával és ezáltal a kövéleménnyel, amire a Pentagon illetékeseitől (idén áprilisban) engedélyt kapott. A többit csak a Kongresszus megfelelő bizottságainak közli. Az általa hangoztatott visszaélés lényege nem az, hogy a közvélemény elől eltitkoltak dolgokat, hanem az, hogy az adófizetők pénzéből olyan programokat finanszíroztak, amelyek fölött a – csak részben indokolt – titkosság és bizonyos szervezési trükkök folytán megszűnt a demokratikus kontroll. 

Az állami szervek, ügynökségek útvesztőjében egészen követhetetlen, hogy ki kit ellenőrizhet, vagy hogyan békíthetők meg a nemzetbiztonság, az államháztartás és a közvélemény információkhoz való jogának szempontjai. A történet fontosabb szereplői azonban a közérdekű megfontolások helyett hatalmi harcokat sejtetnek. Ross Coulthart ausztrál oknyomozó újságíró arról számol be, hogy a hadiipari cégek, amelyekhez a lezuhant UFO-kból megszerzett idegen technológiák kutatását annak idején kiszervezték, fenyegetésekkel próbálják eltántorítani, aki a Kongresszusnál szeretne tanúvallomást tenni, miután a törvényhozás ilyen esetekre a korábban fogadott titoktartás megsértéséért egyébként jogszerű retorziók alól tavaly már direkt mentesítést adott. A tavaly ratifikált védelmi költségvetési törvényben meglepetésszerűen megjelent UFO-s (UAP-s) fejezetben rendelkeztek az AARO léttehozásáról is, ám Coulthart szerint ezt a Pentagon direkt alulfinanszírozza, és Sean Kirkpatrick, az AARO igazgatója szerint az érdemi vizsgálathoz szükséges jogosítványokkal sem látta el.

A következő, 2024. évre vonatkozó védelmi költségvetési terv törvénytervezetét elnézve a Kongresszus felvette a kesztyűt. Az 1546. szakaszban a finanszírozás megvonását helyezi kilátásba a rejtegetett programoktól, beleértve a szerződéses partnerek munkáját. E mellett a jelentési kötelezettségeken is szigorított.

A kongresszus Felügyelőbizottsága 2023 július 26-án tartja következő meghallgatását, amelyre azonban eddig csak 3 tanút, a már említett Grusht, Fravort és még egy pilótát, Ryan Graves-t tudta meghívni. Tim Burchett és képviselőtársai erről szóló sajtótájékoztatója nem rejti véka alá az eddigi vizsgálataik alatt szerzett frusztrációikat.

Az UFO témában aktív szenátorok és képviselők meglepő sajátossága, hogy mindkét pártból valóak, "bipartizán" kezdeményezésről van szó. Ez szükséges, bár nem feltétlenül elégséges feltétel, hogy a mai, polarizált világ pontosan egyik fele ne kezdjen el gúnyolódni. Amikor pl. a republikánus elköteleződésű médiaszemélyiség, Tucker Carlson napirendjére vette az UFO-k témáját, a baloldalra húzó Telex pártállásához tökéletesen illeszkedően értékelte ezt, eltekintve az eredeti sztori pártok feletti jellegétől. 

Burchett szerint a Pentagon még sosem került átvilágításra; eszközei 60%-áról nem tud elszámolni, évente 1 milliárd dollárt nyomtalanul tüntet el. Álszentnek tartja a kormányzati érvelést, hogy a közemberek ne volnának felkészülve a bizonyító erejű felvételek, dokumentumok megismerésére. (Mások megjegyzik, hogy a 20. század első felében a látszólagos marsi csatornák miatt közkeletű volt a marslakók létezésébe vetett hit, mégsem zuhantak az emberek egzisztenciális válságba.) Ugyanakkor a közjó nevében szólal fel, amikor azt mondja, ha olyan technológiákkal rendelkeznénk, mint amivel a feltételezett látogatóink idejöttek és itt röpködnek, akkor nem kellene az olaj miatt háborúzni, sem a környezetünket pusztítani. 

De ha igaz, hogy az USA ügynökségei és azok szerződött partnerei már az 1947-es roswelli incidens óta vizsgálnak roncsokat, vagy talán működő repülő csészealjakat, hogyhogy máig nem sikerült még visszafejteni e technológiákat?

E feltevésre alapozva akár a némiképp ellentmondásos (talán a távozása után besározott) Bob Lazar történetét is elfogadhatjuk, akire az elhíresült 51-es körzetben az 1980-as évek végén állítólag pont ilyen munkát bíztak. Csupán egyetlen közvetlen kollégáról számol be, akivel egy jármű energiaellátását és meghajtását kellett volna feltárniuk, s a feladat titkossága miatt nem lehetett munkakapcsolatuk olyanokkal, akik pl. anyagvizsgálatot végeztek. Eric Weinstein, aki matematikusként "Geometric Unity" nevű elméletével a fizika területére betörve versenyre kelt a húrelmélettel, úgy gondolja, látni lehetne, ha az idegen űrhajók visszafejtése az ország legjobb fizikusokból és a releváns egyetemek végzőseiből kellő létszámot elszívna, illetve valahol koncentrálna, ám ez utóbbira csak két bizonytalan tippet tud adni (podcast). Őt magát pedig állítólag megkeresik néha, hogy "majd" bevonnák mint kutatót, de ez rendre elmarad, amitől persze tovább gyanakszik, hogy ő is csak egy kormányzati dezinformációs program célpontja. 

Egyes becslések szerint a megszerzett UFO-kat vizsgáló titkos programokban ugyanannyi pénzt visz el a titkosság, mint az érdemi munka. Így a Kongresszus erőfeszítéseinek gazdasági értelme is van. Ha nem kell titkolni, hogy itt vannak az idegenek, vagy hogy az USA elkötötte pár járgányukat, vagy hogy nagyjából hány ember dolgozik rajtuk, csak azt, hogy pontosan ki és hol, azzal dollárszázmilliókat és az eddiginél sokkal jobb szervezési megoldásokat lehet a szükséges tudományos és mérnöki munkákra összpontosítani.

Talán a nagy lobbierejű hadiipari óriásvállalatok sem képviselnek egységes álláspontot a kérdésben. A nyilvánosság mellett állhatnak, akiknek nem jutott konc, vagy akik ráébredtek, hogy a jelen környezetben nem tudnak vele mit kezdeni. Lehetséges, hogy a jobb PR reményében is stratégiát váltottak, legalábbis erre enged következtetni Tom DeLonge története. DeLonge a Blink-182 rockegyüttes frontembereként lett híres, de 2015-től már minden energiájával az UFO-k témáját kutatta. Hátteréhez híven úgy gondolta, a popkultúrán keresztül az amerikai társadalom, különösen a fiatalabb generáció fokozatosan befogadhatná az UFO-jelenségek valóságát. A lázadó szellemű ufológusokkal szemben a kormányzat és a hadsereg vezetőit meggyőzve, velük koordinálva képzelte el a folyamatot, sőt elsőként a Lockheed Martin céggel, annak is a kísérleti fejlesztésekre szakosodott leányvállalatának, a (Burchett képviselő által olykor fájó hangon említett) Skunk Works vezetőivel vette fel először a kapcsolatot (videó). A kapcsolataitól többek között olyan értesülést is szerzett, mi szerint a hidegháború évei során az idegenek atomháborút próbáltak kiprovokálni. Vajon hitelt adhatunk ennek? Veszélyben voltunk és vagyunk? Vagy "csak" teszteltek minket? Vagy a titkolózással és tagadással nem kevés szemtanú életébe gázoló kormányzat ilyen félelemkeltéssel próbálja visszaszerezni a polgárok bizalmát? A spekulációkat félretéve tény, hogy DeLonge 2017-ben To the Stars Academy (TTSA) néven nonprofit céget alapított egy volt CIA tiszttel, a kormányzat megbízásából korábban parapszichológiai kutatásokat vezető Hal Puthoff-fal és az – AARO előd – AATIP-et vezető Luis Elizondoval együtt. Valószínűleg Elizondo szivárogtatta ki először a fentebb említett három videót a távozása idején, pont a TTSA-nak, és ez lehet a magyarázat arra, hogy a Pentagon később nem erősítette meg, hogy egyáltalán az AATIP vezetőjeként dolgozott volna nekik. A cég állítólag egy idegen jármű töredékének boldog birtokosa, valamint kutatás-fejlesztési megbízást kapott a hadseregtől a tudomány egyes határterületein.

Az is lehet, hogy a nagy hadi/repülőgépipari cégek mégiscsak tudtak már sikereket elérni az idegen technológiák visszafejtésében, biztosítottnak vélik a technológiai előnyüket, ezért nem ragaszkodnak foggal-körömmel a nagy titok megőrzéséhez. Eric Weinstein és Hal Puthoff értelmezésében (videó) az UFO-szerű közlekedés (hatalmas sebességek és – a pilóták által túlélhető! – gyorsulás, űr/lég/víz határok akadálytalan átlépése) csak olyan fizikára alapulva elképzelhető, amely annyira meghaladja az einsteinit, mint az a newtonit. Több tér- (és idő-?) dimenzió és a sötét anyag kezelése, antigravitáció... A korábban bennfentes Puthoff szerint a hadiipar rendelkezik olyan fizikai ismeretekkel, amivel a civil tudományos közösség nem. Véleményét egyes, a Haditengerészet által az információs szabadság törvény alapján nyilvánosságra hozott dokumentumok is megerősítik. Ha beleolvasunk pl. az inerciális tömeget csökkentő eszköz, vagy magas frekvenciájú gravitációshullám-generátor témájú, 2016-2018 között született dokumentumokba, azt találjuk, hogy anonimizált aktorok népszerűsítenek új fizikán alapuló koncepciókat hadi célokra, ezekre szabadalmat kérnek és kapnak, illetve pénzt kérnek a prototípus fejlesztéséhez. A szabadalmak jogi státuszáról is csatoltak ismertetőket, amiből az látszik, hogy a kormányzati finanszírozásal létrejött szabadalmak a kormányzatot illetik, vagy ha erről lemondana, akkor is korlátlan felhasználási jogot szerez rá. A Védelmi Hírszerzési Ügynökség hasonló közzétételi oldalán pedig olyan, magasröptű, de lényegretörő elméleti fizikai tanulmányok (Defense Intelligence Reference Document – DIRD) szerepelnek már 2010-ből, mint "Átjárható féreglyukak, csillagkapuk és negatív energia", vagy "A szupravezetők szerepe a gravitációkutatásban". Kamuprojektek, haveri tanulmányok? Vagy ne legyünk ennyire magyarok? :-\

Végül a jelen, nem teljesen pontosan tervezett időzítés mellett szólhat az is, hogy az UFO-kkal kapcsolatos akár valós, akár behazudott ismeretek lebegtetését az USA aduként szembehelyezheti Putyin időnkénti atomfenyegetésével.

Mégis, mire számíthatunk?

Ha egyetlen idegen faj ittlétéről meggyőző bizonyítékunk volna, úgy a második ... többedik faj jelenlétére, vagy más civilizációk távoli létezésére utaló nyomokat is rögtön komolyabban kéne venni. De ez fordítva is igaz: ha felfedezünk távoli, közvetett bizonyítékokat, akár az élet kialakulására vonakozóan is, az valószínűbbé teszi, hogy az ajtónkon hallott kopogást sem csak képzeltük.

Ami az alapfeltevéseink beárazását illeti, pár éve például felmerült, hogy a Földünkhöz legközelebbi bolygón, az élhetetlenül forró felszínű Vénusz felső légkörében is lehet élet, a sok százmillió éve elszabadult üvegházhatást megelőzően kialakult ökoszisztéma maradványai. A légkörben látott foszfin ugyanis olyan vegyület, amelynek a természetben eddig csak biológiai szintézisét figyeltük meg. Az évtizedek során a Naprendszer nagybolygóinak egyre több holdjáról tudtuk meg, hogy vízjég felszínnel és alatta valószínűleg vízóceánnal rendelkeznek. A Szaturnusz Enceladus holdján idén a foszforral az utolsó elemet is kimutattuk, amit a földi élet kapcsán biogén elemként ismerünk. Ami az exobolygókat illeti, egyre többet fedezünk fel, köztük egyre többet a lakhatónak vélt zónában, és a JWST űrtávcsőnek köszönhetően egyre több érdekes adatra számíthatunk ezekről (ld. pl. a tőlünk mindössze 41 fényévre elhelyezkedő Trappist rendszert – videó). Ha kicsit messzebbre nézünk, 2015-ben Tabetha S. Boyajian olyan anomáliákat fedezett fel egy 1500 fényévre lévő csillagon (KIC 8462852), amelyekre még nem született kielégítő természetes magyarázat, ellenben mesterséges okok is elképzelhetők. A felfedezés óta Tabby's/Boyajian's Star-ként is hivatkozott csillag körül eredetileg bolygókat kerestek, melyek – szerencsés szögből nézve – áthaladásukkal elhalványítanák a csillag fényét. A bevett módszer itt érdekes eredményekhez vezetett. A mért elhalványulások sokszor jelentősen nagyobbak a megszokottnál (ami a Földnél ezerszer nagyobb objektumot sejtet), máskor kisebbek, rendszertelenek (vagy ellenkezőleg, – egyelőre kevés adatra építve – épp hogy sajátos periodicitást mutatnak), a nagy elhalványulások aszimmetrikusak (mintha egy nagy háromszög haladna át). Ráadásul a legkorábbi mérésekhez képest a csillag átlagos fényereje csökkenő tendenciát mutat, mintha egyre több vagy nagyobb objektumok takarnák ki. A por vagy törmelékek esete pedig kizárható, mert azt felmelegítené a csillag, és sugározna az infravörös tartományban – de nem teszi. Egy 2021-es tanulmány pedig talált 15 hasonló csillagot (mind F vagy G osztályú), amelyek zöme (Tabby csillagával együtt) egy kb. 1500 fényév átmérőjű körön belül található. Ha kontrollcsoportként több csillag ilyetén megfigyelése lezajlik a 87000 fényév átmérőjű Tejútban, és a csoportosulás valósnak bizonyul, az eléggé valószínűvé teszi, hogy egy terjeszkedő civilizáció megastruktúráit látjuk.

Na és milyen formában léphetnek velünk kapcsolatba a galaxisunk esetleges társbérlői? Avi Loeb harvardi csillagász rámutat, hogy az emberiség az épp csak hogy elkezdődött űrkorszakában már 5 szondát eljuttatott a Naprendszeren kívülre. Ha egy hasonló fejlettségű civilizáció akár csak pár száz évig is fennmarad, számos szondát indíthat el sokkal célzottabban is, melyek aztán túlélik a feladót, s hosszú idő alatt bejárnak csillagrendszereket, automata rendszereikkel, és esetleges replikációs képességeikkel a lakható övezetek felé orientálódva. Az általa alapított Galileo Project mesterséges objektumokat próbál megtalálni a légkörben, a Föld közelében és a Naprendszerben. A 2017-ben fölfedezett csillagközi aszteroida, az Oumuamua pályamozgásáról mások is megállapították, hogy a gravitációs pályától eltért, rendellenes gyorsulást mutatott. Loeb érvelése szerint az objektum méretei, sűrűsége kizárják az üstököscsóvára alapuló gyorsulást, viselkedése leginkább egy korábban az űrben elkallódott, majd megtalált rakétafokozatéra emlékeztet. Loeb Pápua Új-Guinea partjainál az óceáni aljzatot is átfésülte egy mágneses szánnal, ahol egy sebessége folytán csillagközi eredetűnek minősíthető, a légkörben felrobbant meteorit maradványait kereste. A meteor gyanúsan sokáig bírta a robbanásig, a fellelt maradványok pedig egyedülálló összetételt mutattak: a természetes ércekkel ellentétben épp úgy hiányzott belőlük a kobalt, mint ahogy az acélból mi is száműzzük azt a jobb anyagminőség érdekében (videó).

Az élet tehát gyakoribb jelenségnek bizonyulhat, mint azt korábban becsültük. De el kell ismerni, hogy a távoli civilizációkhoz képest az esetleges látogatóink – pont a látogatásuk ténye miatt – hatalmas fejlettségi előnnyel rendelkezhetnek. Számukra a távolság talán nem akadály. Lehet, hogy távoli fényévekről nem egyszer kell nagy nehezen ideutazniuk és bázist kialakítaniuk, hogy valameddig itt lehessenek, hanem akár ingázhatnak is. De az is lehet, hogy észrevétlenül, ajtók nélkül tudnak ki-bejárni tenger és/vagy föld alatti bázisaikba. Ha szabadon utazhatnak, akkor számtalan galaxis rendelkezésükre állhat a terjeszkedéshez, nem szükséges olyan területért vagy más erőforrásért versengeniük, amelyre bárki más már igényt tart. Ez azzal az elképzeléssel is egybecsengene, hogy megjelenésük jóval a 20. század előttre volna tehető; nem érdemes tőlük agressziótól félnünk, mert az már rég bekövetkezett volna. Az emberi történelemben számos feljegyzés értelmezhető mai szóval UFO-észlelésnek, akár egyes vallások jelenései is. 

Ami újdonság lehet a történelmünkben, az az a pillanat volna, amikor a világ népessége (Amerikát követve) globálisan "észreveszi" az UFO-kat. Lehet, hogy ez jelenti azt az érettségi fokot, amikor a látogatóink érdemesnek találnak minket a hivatalos kapcsolatfelvételre? Július 26-án – mint a történet többi jelzőkövénél – (bár egymástól nem mindig jól elkülöníthető, de) elitista és közjó-centrikus erők csapnak össze egymással. Fontosabb-e az USA polgárainak tisztán látása, mint a hadiipari cégek részvényárfolyamának biztonsága? Fontosabb-e az USA hegemóniája, mint a világ teljes népességének jóléte az esetleg megkapható/eltanulható technológiákból? 

Persze, ezek mind fontosak, csak ésszerű kompromisszumokra van szükség. Mi van, ha Kína ráébred, hogy az USA technológiai és katonai előnye a belátható időben csak növekedhet, ezért az utolsó pillanatban megelőző csapást mérne riválisára? Mi van, ha tényleg leszállnak az UFO-k mindenfelé, szépen bemutatkoznak, és bárkit elvisznek egy körre? Ha jövőre a nyíregyházi óvónők a Tau Cetin fognak nyaralni, miből élnek majd meg a balatoni lángososok? Hogyan tartható fenn a világgazdaság, ha bármely fejlesztési vagy egyéb beruházásról kiderülhet, hogy az idegenek materiális vagy tudásbeli ajándékai miatt az bármikor elértéktelenedhet? Hogyan lehet politizálni, ha elmúlt a boldog(?) tudatlanság, mert a vezetőink tudják, hogy fentről bármikor leszólhatnak, hogy "az úgy nem oké"? Vagy: nem okoz-e frusztrációt, sőt depressziót, ha már tudjuk, hogy nálunk hatalmasabb és bölcsebb lények vannak a közelünkben, ám azok továbbra is bölcsen a be nem (vagy alig) avatkozás politikáját folytatják? (Ugyanakkor így képzelhető el egy galaxisban különböző fejlettségű civilizációk együtt létezése, ahol a kontaktus nem eredményez azonnal kohéziót is.) Egyáltalán milyen társadalmi berendezkedéssel bírhatnak az idegenek? Náluk is van pl. olyan, hogy közbeszerzés? Kapitalisták? Néha korruptak ők is? Vezetnek részegen? Használnak-e mesterséges intelligenciát – vagy esetleg fordítva? Vagy már rég megoldottak minden olyan társadalmi problémát, amelyekkel mi ma küzdünk? Átültethetők-e a megoldásaik? Hogyan viszonyulnak más, hozzájuk hasonlóan fejlett fajokhoz? Milyen a külpolitikájuk? Van-e a nemzetközi jog mintájára civilizációközi jog, amelynek már mi is az alanyai vagyunk, anélkül, hogy tudnánk róla? 

Eddigi ismereteinkből némi statisztikai számítással fel lehet vázolni néhány szcenáriót a civilizációk valószínű viselkedéséről. Spoilerek nélkül álljon itt egy ajánló Robin Hanson és John Michael Godier tartalmas beszélgetéséről a témában (igaz, Hanson alapfeltevéseibe nem épültek be a távoli élet ellenőrzendő nyomaira utaló, fentebb említett információk, pl. Tabby's Star). 

Végül egy csipetnyi Földhöz ragadtság

Mi van, ha a civilizációnk még nem érett, csak véletlenül megy át a vizsgán, és ezért rosszul fogadjuk majd a változást? Véletlen körülmény például, hogy Oroszország épp háborúzik Ukrajnával, az USA százmilliárdokkal segíti az utóbbit, s ettől még feltűnőbbek a titkos védelmi kiadások, amelyekre a Kongresszus ráugrott. Meglepően demokratikus projektje szöges ellentétben áll a világtrendekkel; az USA demokráciadeficitje is növekszik, amit fémjeleznek pl. a középosztály lecsúszása, az egyre gátlástalanabb lobbitevékenység, a jövő felélése pénzügyi és környezeti értelemben és a társadalmi szolidaritás csökkenése. És mi van, ha nem is lesz valódi változás? A blog nevéhez híven alább egy olyan összeesküvéselméletszerűséget vázolok, amely a fenti "ébredéshez" képest a "visszaalvást" képviseli :)

Amikor egy UFO legalábbis egy járművet takar, a megoldást 3 további részre szokták osztani: saját titkos fejlesztés, más nagyhatalmak eszköze, vagy egyéb. Az egyéb alatt pedig általában földönkívülieket értünk. Ugyanakkor David Grush is csak a "nem emberi eredet" kifejezést használja, semmi konkrétabbat. Mi van, ha az idegenek ugyanúgy otthon vannak a bolygón, mint mi, csak egy korábbi földtörténeti kor szülöttei? 

Legeslegelső konteóm főbb pontjai:

• Ha az emberek miatt volnának itt, már beszélgetnénk velük. Tehát az erőforrások miatt vannak itt.
• A Föld erőforrásai (klíma, levegő, víz, ásványok) leginkább azoknak hasznosak, akiknek itt van az otthona. Kicsi a valószínűsége, hogy egy máshol kifejlődött faj jól érezné magát itt. Számára mérgező lehet a légkör, mérgezők vagy emészthetetlenek lehetnek a táplálékforrások. Mindkét oldal számára invazívvá válhat bármely mikroorganizmus a másik oldalról. Tehát az idegen faj nem lehet más, mint olyan, aki eleve itthon van. Így viszont nincs gondjuk az emberi élelmekkel; az időnként felbukkanó marhacsonkítási esetek magyarázata is egyszerű: ínyencségre vágynak.
• Érdeklődést tanúsítanak a nukleáris eszközeink iránt. De nem káoszt akarnak, hanem biztonságot. Nekik sem hiányzik háttérsugárzás, nukleáris tél vagy környezetpusztulás.
• Fejlett a technológiájuk, de nem tudják úgy manipulálni a téridőt, hogy utazásaikban meghaladják a fénysebességet, mert ez nem is lehetséges. A fénysebességet viszont megközelítik utazásaik során, amelyeket alapvetően nem térbeli, hanem időbeli távolságok áthidalására használnak, azaz mindig visszatérnek a Földre, de más-más korba. Kihasználják az idődilatáció jelenségét, tehát a saját jövőjükbe utaznak.
• Az időutazás révén az idegen népesség nem térben, hanem időben oszlik el. Így egyszerre nem tartózkodnak sokan a Földön. Ez is megkönnyíti, hogy számunkra viszonylag észrevétlenek maradjanak. Másrészt hamarabb itt voltak, mint mi, kialakíthattak jól elrejthető búvóhelyeket, álcázási technikákat stb.
• Civilizációjuk elég régi ahhoz, hogy az eredeti épített örökségük már fellelhetetlen legyen. Az ún. Sziluri hipotézisnek megfelelően a jelenlétükre jóforrmán csak a mesterséges klimatikus változások nyomaiból következtethetünk.
• Valószínű eredetük 55 millió évvel ez előttre tehető, talán egy kései dinoszauruszfaj vált intelligenssé. Ezzel összecseng a modern emberi mitológiák némelyikében megjelenő "gyíkemberek" gondolata :-P
• Ez a Paleocén-Eocén hőmérsékleti maximum (PETM) időszaka. Ekkor egy 20-50 ezer éves, 5-8 °C-ot kitevő globális felmelegedés zajlott le nem teljesen értett okokból. Talán a faj civilizációjában az emberekéhez hasonló (bár lassabban kibontakozó) klímaválság zajlott le, ami teljes összeomláshoz, kihaláshoz vezetett. Ugyanakkor egy szűk elitréteg számára menekülőutat jelentettek a relativisztikus sebességükkel az utasokat a jövőbe repítő űrhajók. A földtörténeti kor nyomán nevezzük hát el a faj képviselőit "petméknek".
• 54 millió éve is volt egy felmelegedés, az Eocén hőmérsékleti maximum (ETM-2). Eddigre megtörténhetett, hogy az elit visszaérkezzen egy megtisztult, újra egyensúlyba került bioszférába, a népesség újra beterítse a Földet, majd elkövesse ugyanazokat a hibákat, mint először. A második exodus már valamivel szervezettebb volt, a túlélők azóta turnusokba osztva lakják a Földet.
• A petmék valójában nem oldották meg azokat a társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági problémákat, amelyekkel jelenleg az emberek küzdenek, hanem csak megkerülték őket. Létük nem mond ellent annak a feltételezésnek, hogy ezek a problémák voltaképpen megoldhatatlanok. Ők is hajlamosak pazarolni, szemetelni, könyökölni, verekedni, csalni stb., amikor nem figyelik őket.
• Amikor találkoztak az állatvilágból szintén kiemelkedő emberi fajjal, felfigyeltek rá. Szórakoztatta őket. Az idők folyamán nyilvánvalóan sok biológus és... nos... antropológus petme a homo sapiensből doktorált... Azon túl, hogy mint értelmes lényeket, nem volt szándékukban megölni minket, nem voltak különösebb erkölcsi skrupulusaik társadalmi kísérleteket végezni velünk. Ráadásul ezek a gonoszkodás és a jótékony közbeavatkozás közti széles skálán mozogtak. Nem véletlen, hogy hiedelmeinkben egyaránt előfordulnak démonok, jótündérek és égő csipkebokrok. Mivel technológialiag már mi is fejlődtünk, és kezdünk veszélyessé válni, óvatosságból egyre inkább rejtőzködnek. Történelmi örökségük miatt egyáltalán nem tartják visszásnak azt a helyzetet, hogy jelenleg csak az emberiség egy szűk elitrétege van tisztában a létezésükkel. Előfordul, hogy kisebb alkukat is kötnek velük, csak a saját hasznukra gondolva. Nekik nem probléma, ha az emberiség is elbukik, menekülőút nélkül. Ők bármikor leléphetnek néhány száz évre, amíg újra tiszta nem lesz a levegő...

Hát... remélem, az emberiség felnőttkora mégis inkább valami menőbb szomszédok közt telik majd ;-)